ESETTANULMÁNY: ÖNTÖZÉS MENEDZSMENT TALAJOS PARADICSOM TERMESZTÉS ESETÉN

A Gremon Systems célul tűzte ki, hogy sokrétű piaci tapasztalata, és a termesztésben dolgozó szakemberek visszajelzései alapján fejleszt a meglévő termékei mellett kifejezetten talajban termesztő kertészeknek olyan megoldást, amely nagyban segíti mindennapi munkájukat.
Az elmúlt akár évtizedekben is, a hidrokultúrás termesztés előretörésével méltatlanul kevés kutatás és fejlesztés történt ebben a szegmensben.

Viszont ebben a szektorban dolgozó kertészek életében is generáció váltások történtek, ahol a fiatal szakemberek érzik és tapasztalják, hogy a tapasztalati úton, az előző generációktól örökölt know-how szakmailag nem kielégítő és saját szakmai út járásának igénye fontos számukra.       
A megváltozott időjárási viszonyok is szükségessé teszik, hogy a tapasztalati tudás mellett, minél több szenzoros mérés alapján hozzuk meg napi döntéseiket.  
A talajos termesztés további kihívása, az inaktív közegekkel szemben, hogy a talajt nem lehet évről évre cserélni. A szakembereknek különösen figyelni kell a talajszerkezet és talajélet megóvására, hiszen ezek helyreállítása nem könnyű feladat.  Az emberiség élelmezésében ez a szektor rendkívül fontos szerepet tölt be, és ezeket a termesztő területeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. Ezen szakembereknek meg kell találniuk a megfelelő, fenntartható egyensúlyt a hozam, a talajélet és talajszerkezet vonatkozásában. Közös érdekünk a lehető legkevesebb víz és műtrágya felhasználás mellett fenntartható módon termeszteni.

A továbbiakban talajos paradicsom termesztésből vizsgálunk meg példákat öntözés menedzsmentre.

Általánosságban elmondható, hogy szenzoros mérés nélküli talajos termesztésben kivétel nélkül túlöntöznek a kertészek. Mindig a kevésbé rosszra törekednek, hiszen a túlöntözés jelei kevésbé látványosak, mint az alul öntözött növényé. A Trutina Soil rendszer bevezetésével szerzett tapasztalataink alapján akár 30% -os víz megtakarítás is elérhető az okszerű öntözéssel.

Vizsgáljuk meg, miként lehet ezt megvalósítani.

Mikor kezdjünk öntözni:

Méréseink szerint a növények vízfelvételi dinamikája nagyban hasonlít a talaj nélküli termesztésben tapasztaltakéhoz. Itt is elmondható, hogy a napkelte utáni időszakban érdemes megvárni az első öntözéssel a növények aktivitásának elindulását. Ez jól mérhető a talajnedvesség szenzorokkal. Ez az időpont általános körülmények között hozzávetőlegesen 200 Joule/cm2 sugárzásösszegnél jön létre. Ez akár 2,5-3 óra elteltét jelenti napkelte után. Az ennél korábbi öntözés esetén a növények nem elég aktívak a vízfelvételhez. Ennek több oka is lehet: alacsony növény hőmérséklet, alacsony talaj hőmérséklet, magas környezeti relatív páratartalom, alacsony besugárzás. A túl korán kezdett öntözés indokolatlanul megemeli a gyökérnyomást, ezzel egy passzív párologtatást indít el a növényben, amely megnöveli a botritis esélyét, vagy akár ödémás tüneteket okozhat.          
Ezen kívül a kiöntözött víz nagyrészt vertikálisan elhagyja a gyökérzónát, mire a növények ehhez hozzájuthatnának. Ez kevésbé kötött talajoknál teljesen jellemző.

Öntözési gyakoriság:

A Trutina rendszer talajnedvesség szenzorait úgy kell elhelyezni, hogy az egyik szenzor a gyökérközeg közepén lévő mélységben legyen, a második szenzort közvetlenül a gyökérközeg alatti mélységben kell elhelyezni, amivel detektálhatjuk a túlöntözés mértékét. A növények vízfelvétele szempontjából csak a gyökerek közvetlen közelében megemelkedett víztartalom jelent vízfelvételi könnyebbséget, hiszen itt okoz gyökérnyomás emelkedést. Tehát az öntözésenkénti vízadagot is ennek megfelelően kell megválasztanunk.
Az öntözés elindítása után figyeljük meg, hogy a gyökérközeg közepén elhelyezett szenzor milyen ütemben mér növekvő víztartalmat és közben figyeljük a mélyebben elhelyezett szenzort. Amikor a mélyebben elhelyezett szenzor víztartalom növekedést mutat, az azt jelenti, hogy a felette lévő talajrétegben a víztaralom elérte a szaturációs szintjét, tehát nem nedvesíthető tovább.
Ekkor le kell állítani az öntözést, mert ez az öntözővíz már feleslegesen kerül kijuttatásra, és az ebben található műtrágya hatóanyagok elérhetetlenek lesznek a növény részére, hiszen a mélyebb rétegekbe mosódnak, szivárognak, ahol kártékony felhalmozódást okoznak. Ezzel a módszerrel a további vízadagok is beállíthatók, és figyelemmel kísérhető a víztartalom alakulása a gyökerek közvetlen közelében.
A nappali aktív időszak alatt érdemes annyi öntözést kiadni, ami fenntartja a felső rétegben a könnyen hozzáférhető vizet a növényeknek. Itt meg kell említeni azt, hogy a legtöbb esetben talajos termesztés mellett is használunk a PH érték beállítására, csökkentésére savakat. Erre általában azért van szükség, hogy megfelelő PH érték alakuljon ki a tápanyagok felvételéhez a gyökérközegben.

Mivel a talaj PH értékét tartósan nagyon nehezen, lehet megváltoztatni, ezért akkor hatékony az öntözővíz PH csökkentése, ha az a gyökerek közvetlen közelében valósul meg, és fennmarad a nappali időszak aktív időszakában, tehát az első öntözéstől az utolsóig. Ez általában több kisebb vízadag kijuttatását jelenti, amely nem általános a talajban termelő kertészek gyakorlatában. Ekkor biztosak lehetünk abban, hogy a kijuttatott tápanyagokat, megfelelő kémhatás mellett, a növények maradéktalanul fel tudják venni.

Táblázat: megmutatja, hogy a talaj kémhatása, hogyan hat az egyes elemek felvételére talajban és talaj nélküli termesztésben.

A következő ábrán a helyes vízadagok beállítása látható a Trutina Soil szoftver grafikonján:

Az első kettő nap, egy-egy nagy vízadagot használt a kertész. Megfigyelhető, hogy a gyökérközegben 15 cm mélységben elhelyezett talajnedvesség szenzor adata szerint a nedvesség gyorsan eléri a teljes telítettséget, és a víz a mélyebb rétegbe 20cm mélységben is megjelenik, olyan mértékben, hogy ott is telítődik, és tovább szivárog a mélyebb rétegekbe. Jól látható, hogy ez a víz és tápanyag nem lesz elérhető a növények részére a továbbiakban.     
Az ezt követő napon az egy nagy vízadagot, két fele akkora vízadagban adta ki a kertész. Jól látható, hogy a gyökér közegben elhelyezett szenzor 20cm mélységben ez esetben szintén viszonylag gyorsan eléri a telítettségi szintet, de a 25 cm mélységben elhelyezett szenzor csak a második öntözéskor mutat komolyabb víztartalom emelkedést. Ez a mélyebb rétegben mért víztartalom emelkedés még mindig pazarlást jelent, és nem kívánatos.
A negyedik napon a kertész már három öntözést adott, öntözésenként kisebb vízadagokat használva. A 15 cm mélységben elhelyezett szenzor hasonló telítettséget mutat, mint előző napokban, de ez a telítettség hosszabb ideig fentáll és a 25 cm -es mélységben elhelyezett szenzor már csak kis nedvesség változást mutat, ami a cél volt. Ez által, nincs víz és tápanyag pazarlás, sokkal több a felvehető víz a gyökereknek, és a PH érték is tartósan optimális tartományban tartható napközben.

Véleményem szerint az öntözések száma, ha a berendezésünk alkalmas erre, nyugodtan tovább növelhető, persze a vízadagok arányosan hozzá igazított csökkentésével, ha a talajunk szerkezete ezt engedi, akár 200 Joule/cm2 sugárzás összegenként adhatunk öntözéseket kis vízadagokban ezzel nagyban segítjük a növényeinket a transpirációban az aktív napszakban.     
Fontos, hogy ezt csak aktív növények mellett tegyük meg, és időben hagyjuk abba az öntözést délután, hogy legyen idő a talajnedvességnek lecsökkeni az késő délutáni lassuló vízfelvételi sebességhez. A késő délutáni túlöntözés rendkívül káros a növényeknek, mert a feleslegesen fenntartott gyökérnyomás sejtfal sérülést okoz, és növeli a vegetatív megnyúlást a nap végén, mely puha, világos zöld növényeket eredményez éjszakára. Ezek a növények a nagyobb turgor miatt a napi ápoló munkák által okozott sebeken nedvesek maradnak, nincs alkalmuk beszáradni és kitettek lesznek a gombás megbetegedéseknek.

Az öntözést lehetőleg úgy kell befejezni, hogy az utolsó öntözés és a napnyugta között, kb. 250 Joule/cm2 kumulált besugárzás legyen meg. Ekkor marad lehetőség a víztartalom arányos lecsökkenésére a délutáni órákban.

Az alábbi ábrán egy helyesen megválasztott öntözési metodika látható, melyen a kék vonal 15cm mélységben elhelyezett szenzor adatait mutatja:

Leave a Comment: