Esettanulmány: Trutina Soil – Öntözési stratégia optimalizálása talajon

Eltérő számú talajnedvesség szenzor használható az ügyfél igénytől függően.

Ezeket a szenzorokat különböző mélységben érdemes elhelyezni, javasolt a 15 és 20 centiméteres mélység, de ez nagyban függ a  gyökérzóna elhelyezkedésétől függ.

Az új Trutina Soil dashboardon megjelenítjük azokat a releváns értékeket, amelyek segítenek a kertészeknek eldönteni, hogy mikor és mennyi ideig kell öntözniük, a tápanyag adagolás optimalizálása érdekében.

Lehetőség van referenciaértékek (maximum-minimum) megadására, és a kertészeknek csak a két adott érték között kell tartaniuk a mutatót.

Ha az értékek a minimum szint alatt vannak, öntözni kell. A maximális szint felett nincs szükség öntözésre. A kertészek ezeket az értékeket a helyi körülményeknek és tapasztalatoknak megfelelően tudják beállítani.

Az egyik legfontosabb mutató az öntözött víz és a sugárzás aránya (ml/J/cm2). 3 ml/J/cm2 körül van a standard érték, amennyit a növény képes elpárologtatni egy nap alatt. Tehát ha a kertész ekörül tudja tartani a saját értékét, akkor megfelelő lesz az öntözési stratégiája.

Ezenkívül van egy másik mutató is, a talajnedvesség szintje (VWC), amelynek optimális szintje a helyi talajviszonyoktól függ. Az optimális szintet az öntözésistratégia finomhangolása után lehet beállítani. A cél, hogy kiderüljön a kertész számára, hogy napi hány öntözésre van ahhoz szükség, hogy a mérőt a beállított (max-min) szint között tartsa és milyen mennyiségben kell öntöznie.

Biomassza- amikor a növények egyensúlyban vannak, fontos, hogy megpróbáljuk a biomassza növekedést lineárisan tartani, amennyire csak lehetséges. Természetesen et is függ a helyi körülményektől (földrajzi, technológiai stb.

A gyakorlatban, amikor a napi biomassza szint hosszabb időn keresztül csökken, a növények megpróbálják ellensúlyozni ezt a stresszt a besugárzás csökkenésekor. De ebben az esetben a párologtatás is alacsonyabb lesz, amely azt jelenti, hogy a növény „szívja” a vizet, amely extra energiát igényel. Ez egy energiarabló folyamat, mely kerülendő.

A felhasználóknak lehetőségük van megtekinteni a részletesebb grafikonokat is további elemzések végett. Így követhetik az öntözési stratégiában bekövetkező változások hatásait.

A következőkben egy esettanulmányt mutatunk be, mely tökéletes példa a Trutina Soil hasznosságára.

A Trutina képernyőn egy talajos paradicsom termesztés öntözési stratégiája látható az eszköz kitelepítése utáni első hét napban.

(Kék vonal a grafikonon: 20cm mélyen levő szenzor)
(Zöld vonal a grafikonon: 15cm mélyen levő szenzor)

Az első napokban jól látható, hogy a 20 cm mélységben lévő szenzor (kék szín) is magas értéket mutat öntözéskor, mivel a víz nagyrésze egy egyszerre került öntözésre, ugyanakkor a 15 cm mélyen elhelyezett szenzor (zöld szín) túlfolyást jelez, a víz elhagyja a gyökérzóna szintjét, tehát a növény számára nem elérhető többé. Ez víz és tápanyag pazarlás.

A következő néhány napban kettő, majd három kisebb mennyiséget öntözött a kertész, a 20 cm mélyen lévő szenzor kisebb mért értékeket mutat.

Hogyan követhető, mennyi vízre van szükség?

Napi egyszeri öntözés során 4,24 l vizet öntözött a kertész, három csepegtetőn keresztül.

A napi háromszori öntözés során háromszor 1,65 liter, azaz összesen 4,95 liter vizet öntözött, 3 csepegtetőn keresztül.

Később a kertész négyszer öntözött egy nap, alkalmanként 0,72 liter, azaz összesen 2,88 liter vizet. Így több mint 30% vizet és tápanyagot spórolt meg (4,24 liter vs. 2,88 liter).

Már a 30% is jelentős megtakarítás, továbbá a növények nagyobbak lettek, a biomassza termelés ötszörösére nőtt (0,28 kg vs. 1,4 kg). Ráadásul nőtt a hőmérséklet és a besugárzás, mely elméletileg nagyobb növényaktivitást jelent, mely nagyobb vízszükséglettel jár.

 

A talajos paradicsom termesztés esetén az öntözési stratégia optimalizálását követően sikerült beállítanunk a talaj víztartalmának szintjét, mely azonos a  közeg víztartalmával hidrokultúrás termesztés esetén.

Leave a Comment:

Scroll Up